A légszennyezéssel kapcsolatosan napról napra jelennek meg az elszomorító, sokszor ijesztő adatok. Ez alól hazánk sem kivétel, de azon túl, hogy a szmog beszennyezi a városi épületek falát, és elősegíti a légúti betegségek kialakulását sajnos sokkal komolyabb hatásokat is gyakorol, kiváltképp a magzatokra.
Környezeti hatások
A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport vizsgálta a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség és a viselkedési zavarok megjelenése közötti összefüggéseket. A vizsgálat a várandósság alatt összesen 88, a kisgyermekkorban pedig 123 környezeti hatást vizsgált, illetve ezek hatását magzati korban, valamint kisgyermekkorban. Megállapításaik pedig elkeserítőek.
Magzati roncsolás
Az olyan viselkedészavarok, mint a hiperaktivitás, vagy éppen a szabályokat áthágó, agresszív viselkedésminták sokkal gyakoribbak azoknál a gyerekeknél, akik erősebb légszennyezettségnek voltak kitéve már magzati korban. Elsőre talán érdekes, hogy a magzatot komolyabb érinti a behatás, mint a kisgyermekeket, hiszen elvileg az anya szervezete is “szűri” a bejutó anyagokat, de sajnos a vegyi anyagok többsége a placentán is átjut. Ráadásul érzékeny szakaszban érinti a behatás a kis életet, hiszen az idegrendszer fejlődés alatt van.
A jelenségre biológiai magyarázat egyértelműen adódik, noha a kutatók azt kiemelték, hogy a pontos hatásmechanizmust egyelőre nem sikerült feltárni.
Környezeti hatások
Az, hogy az életben sok olyan impresszió ér bennünket, melyek rombolóan hatnak a szervezetünkre egy picit sem újdonság. Azonban a test ezek ellen jól bevált módszerrel védekezik. A szabadgyökök ellen antioxidánsokkal, az immunrendszer erősítéséért vitaminokkal, ásványi anyagokkal, többek közt rézzel és cinkkel veszi fel a harcot testünk. Amikor pedig egy másik életet hordunk a szívünk alatt, akkor az ő szükségleteiről is nekünk, a mi szervezetünknek kell gondoskodni.
Az orvostudomány fejlődik, a gyermekhalandóság csökken, képesek vagyunk kezelni a várandósság során kialakuló kísérő betegségeket is, de nem tudjuk felvenni a versenyt azzal, hogy élelmiszereink beltartalma egyre csökken. Ez azt jelenti, csökken a bennük lévő tápanyagok mennyisége, ami a tömegtermelésnek, vegyszerezésnek és azoknak a sokat emlegetett környezeti hatásoknak köszönhető. Ennek megfelelően nem, hogy a többletigényeket, melyeket a várandósság támaszt, de sokszor még az alap tápanyagigényeket sem vagyunk képesek megfelelően kielégíteni pusztán étkezéssel. Ez az oka annak, hogy jelenleg a világon minden negyedik ember tápanyaghiányos állapottal küszködik – és zömmel a fejlett országok lakóiról van szó.
A megoldás adódik – ez pedig a várandósvitamin, de nagyon nem mindegy, hogy melyik. Sok esetben ugyanis bár nagy mennyiségben viszünk be megfelelő anyagokat, azok mégsem fejtik ki jótékony hatásukat. Ennek oka, hogy felszívódásuk, hasznosulásuk alacsony. Ezen sokat tudunk javítani, ha szerves kötéssel rendelkező tápanyagokat keresünk. Ezek praktikusan a -citrát és -glükonát kötések, melyeket rendszerint a dobozon is feltüntetnek, és amelyek hasznosulása akár 80%-kal is jobb.
Ezen felül a jó várandósvitamin komplex is. Egyrészt nem tudhatjuk, melyik tápanyagraktáraink szorulnak segítségre, másrészt az egyes anyagok felszívódását más anyagok elősegítik, mint a vas és a C-vitamin vagy a cink és a réz esetében. Nem utolsó sorban pedig tartsuk szem előtt, hogy a három trimeszternek eltérő tápanyagigényei vannak, vagyis a várandósvitaminnak ezt mindenképpen megfelelően tagoltan kell kiszolgálnia!
