Amikor a nanotechnológiát említjük, a legtöbben a jövő technológiájára gondolnak, sci-fi és más ilyen jellegű filmek jutnak az eszükbe, laborok, ahol a tudósok kis Petri csészékkel foglalatoskodnak. Pedig ez nem így van, a nanorészecskék világa már régen itt van, közülük is a nanoezüstöt használjuk a leggyakrabban. Sajnos azonban kiderült, hogy a spermiumokra nagyon nincsen jó hatással – ahogyan sok egyéb sejtre sem.
Nanoezüst?
Fura, de tény, hogy a nanorészecskék világa most is jelen van a mindennapjainkban. A nanoezüst kiemelkedik ezek közül is, főként antibakteriális tulajdonságai miatt. Mivel ezt a lehetőséget hordozzák a csomagolóanyagok innovációja is ezzel az anyaggal valósulhat meg, de a textilipar is előszeretettel alkalmazza, sőt, a vegyi és kozmetikai ipar is. Kínai tudósok egy csoportja pedig a spermiumokra gyakorolt hatását is tesztelte.
Attól függően, hogy mekkora mennyiségű nanorészecskének, és mennyi ideig tették ki a spermiumokat (a kísérletben 60 perc volt a leghosszabb kitettség), a spermiumokra gyakorolt romboló hatás egyre durvábban fokozódott. Jellemzően a spermiumokban lévő DNS sérült, ez pedig fokozza a genetikai betegségek kialakulásának esélyét egy esetleg megfoganó magzatnál.
Lépések?
Mivel a nanoezüstöt kikerülni nemigen lehet, így a spermiumtermelést kell optimalizálni. Ehhez tápanyagokra van szükség, melyeket ma már pusztán az étkezésből fedezni a legtöbb esetben nem lehet, így sokan a férfivitaminok felé fordulnak. Ez jó ötlet, hiszen komoly segítséget is tudnak nyújtani, de ehhez mindenképpen szerves kötésben kell tartalmazzák az anyagokat, vagyis -citrát és -glükonát kötési formákban, és komplexnek is kell lenniük. Mindkét tényező a hasznosulás miatt fontos, előbbi akár 80%-kal is javítja az egyes anyagok felszívódását.
A komplexitás pedig azért is fontos, mert így minden olyan anyaghoz hozzájuthatunk, mely a termelést segíti elő, és azokhoz is, melyek a spermiumokat védik a külső behatásoktól, amire a fenti tények ismeretében szükségük is van.
