Az idő előtti, vagyis a 40 éves kor előtt jelentkező, valamint a korai, vagyis a 45 éves kor előtt jelentkező menopauza is egyre gyakoribb a fejlett országok esetében, ami nagyon nem jó hír. Egyrészt természetesen jelentősen képes befolyásolni a párkapcsolatot és a családalapítás lehetőségét, de számolni kell azzal is, hogy a szív és érrendszeri gondok, pontosabban a pitvarfibrilláció és a szívelégtelenség kockázatát igen nagy mértékben növeli.
A menopauza és annak ideje
Minden nő számára elérkezik az időpont, mikor a hormontermelése megváltozik. Ezt nagyon kifejező módon változó kornak, ismertebb nevén menopauzának vagy klimaxnak nevezzük. Bekövetkezésének időpontja 50 év körülre tehető, de sajnos akár 35 éves korban is jelen lehet. Ebben az esetben korai menopauzával (40 éves kor előtt idő előtti menopauza) állunk szemben – a klimax minden ismert és kevésbé ismert tünetének jelentkezésével együtt.
Komolyabb következmények
Kevesebben vannak tisztában azzal, hogy a hőhullámok, a hangulatingadozás vagy éppen a hüvelyszárazság mellett a klimax a szív és érrendszeri gondok kockázatát is jelentős mértékben képes emelni. Ennek oka, hogy az ösztrogén – melynek termelése hanyatlik a menopauza során – bizonyos fokú védelmet jelent ez ellen a betegségtípus ellen. Most egy átfogó tanulmány rámutatott arra, hogy a hormonális változás, mely 50 éves kor előtt jelentkezik – vagyis a korai menopauza -, jelentősen növeli a pitvarfibrilláció, illetve a szívelégtelenség kockázatát.
Az 50 éves kor felett jelentkező klimaxhoz képest a korai (45 éves kor felett jelentkező) menopauza 11%-kal, míg a 40-45 éves kor között jelentkező klimax 23%-kal növelte a szívelégtelenség kockázatát. Még elkeserítőbb, hogy a 40 éves kor előtt bekövetkező klimax esetében ez a szám már 39%-os növekedést mutat az 50 éves kornál jelentkező menopauzás nők problémáival szemben. A pitvarfibrilláció esetében sem sokkal kedvezőbbek a mutatók, hiszen 4%, 10% és 11% a kockázatnövekedés mértéke.
Miért?
A hormonális egyensúly fenntartása a szervezetben a tápanyag ellátottság függvénye (ha betegség vagy genetikai okok nem szólnak bele a képletbe). A megfelelő tápanyag ellátottság mellett alapesetben a test működése optimális, vagyis a korai klimax sem fenyeget. Igaz, a korai klimax kialakulásának okai egyelőre ismeretlenek, de a tápanyag ellátottság megfelelő szinten tartásával sokat tehetünk a megelőzése érdekében
Hogyan lehet a tápanyag ellátottság megfelelő? A mozgás és a változatos étkezés megkerülhetetlen tényezők, de sajnos azzal is tisztában vagyunk, hogy az utóbbi 50 évben élelmiszereink beltartalma drasztikusan csökkent, vagyis mára csak az étkezéssel nagyon sok esetben nem oldható meg a tápanyag ellátottság optimális szintje. A vitaminkészítmények sokat segíthetnek ebben a helyzetben, de ehhez mindenképpen figyelmet kell szentelni a bevitt anyagok hasznosulásának!
Nyilván érdemes nőknek kifejlesztett vitamint keresni, hiszen más a tápanyagigénye egy férfinak, és más egy nőnek. Az is fontos, hogy komplex, vagyis sok összetevős készítményt válasszunk, melyben vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok is vannak. Az egyes anyagok ugyanis segítik mások hasznosulását, mint a C-vitamin és a vas, vagy éppen a kalcium és a D-vitamin kapcsolatában. De a hasznosulás rendkívüli mértékben fokozódik azzal, ha szerves kötésben kerülnek a szervezetbe az anyagok. A praktikusan -citrát és -glükonát kötési formák (pl.: cink-citrát réz-glükonát) ugyanis akár
80%-kal is jobb felszívódást tesznek lehetővé, vagyis az ilyen formában bevitt anyagok lényegesen többet tehetnek értünk, min t szervetlen társaik.
